Az aggódó szülõk nagy nehezen beleegyeznek, hogy kislányuk egy buliból csak másnap reggel jöjjön haza. De azért egész éjjel nem jön álom a szemükre. Végre megzörren a kulcs a zárban.
- Na mi volt? - esnek neki a lányuknak.
- Jaj, isteni klassz volt.
- De mégis, mit csináltatok?
- Mindjárt az elején sokat ittunk.
- Csak nem lettél rosszul?
- Nem anyukám, ne aggódj. Csak szörnyen melegem lett.
- Csak nem kezdtél el vetkõzni?
- Nem apukám, ne izgulj. Csak a blúzom cipzárát húztam le hátul a nyakamnál egy picit. Aztán a farmerem cipzárát elöl a hasamnál egy icipicit...
- És ez neked nem sok?
- Nekem hogy lett volna sok, amikor minden mást a többiek csináltak? Olyan kedves volt mindenki... És amikor aztán elkezdtem fázni, rám feküdtek a fiúk, hogy ne dideregjek...
- Rád feküdtek? - És ezt te így mondod? Tudod, hogy mondják az ilyet, te...?
- Én nem tudom, hogy hívják az ilyet, én csak azt tudom, hogy mostantól kezdve ez lesz a hobbim...