Az albán ejtõernyõsök elmennek Angliába gyakorlatozni. Az ugratóparancsnok kiadja az instrukciókat:
- 3000 méterrôl ugrunk, OK?
Az albánok tagadólag ingatják a fejüket.
- Akkor 2000.
- Nem, nem.
- 1000?
Az ejtõernyõsök nagy nehezen belemennek. A tiszt odaszól nekik:
- Na jó, akkor vegyék fel az ejtõernyõiket, aztán gyerünk!
Mire az egyik albán csodálkozva megszólal:
- Ja, úgy könnyû...

A frissen bevonult ejtõernyõs újoncoknak tartja az elsõ foglalkozást a kiképzõ:
- A tanfolyam három hetes lesz. Az elsõ héten szétválasztjuk a gyerekeket és az igazi férfiakat. A második héten szétválasztjuk az igazi férfiakat és az idiótákat.
Nagy csend, majd egy újonc:
- És a harmadik héten?
- A harmadik héten aztán elvégzik az elsõ ugrásukat az idióták!

A férfi felvételre jelentkezik a hadiflottához, hát megkérdezik tõle:
- Úszni tud?
- Úszni? Azt minek? Hajó nincs?

- Mi a foglalkozása? - ordít rá az újoncra az õrmester.
- Bakteriológus vagyok.
- Ne cifrázza nekem, mondja nyugodtan, hogy vasutas!

A bankigazgató rászól a biztonsági õrre, mert az öreg ismét néhány percet késett a szolgálatból.
- Pista bácsi! Vegye tudomásul, hogy a bankban a pontosság ugyanolyan fontos, mint... mint a katonaságnál! Volt maga katona?
- Igen kérem, voltam.
- Na, és mit mondott magának az ügyeletes tiszt, amikor késve ment be a laktanyába?
- Azt, hogy "Alezredes elvtárs jelentem, a zászlóalj felsorakozott..."

Egy orosz katona átkiált a kínai határon:
- Ej, százezer kínai, gyertek a domb mögé harcolni velem!
Átmegy százezer kínai, verekedés, csend...
Fél óra múlva az orosz harcos újra kiált:
- Ej, százezer kínai, gyertek a domb mögé harcolni velem!
Ismét átmegy százezer kínai, megint verekedés, majd csend...
Fél óra múlva újra hangzik a kiáltás:
- Ej, százezer kínai, gyertek a domb mögé harcolni velem!
Már menne megint százezer kínai, de a domb mögül elõmászik egy összevert, de még élõ kínai:
- Vigyázzatok fiúk! Csapda! Ketten vannak!

Kovács tizedes elesik a háborúban. A hadparancsnokságon egy õrnagyot bíznak meg, hogy személyesen közölje a tizedes feleségével a szomorú hírt. Az õrnagy sokáig gondolkozik, hogy lenne legegyszerûbben letudni a dolgot. Végül becsönget az asszonyhoz:
- Elnézést, maga özvegy Kovácsné?
- Nem.
- De.

- Mi a családi neve, katona? - kérdezi az õrmester az újoncot.
- Szarka.
- Nekem ne becézgesse magát!

A frissen bevonult katonák biztosítást is köthetnek. Az egyik biztosítási ügynök minden évben többszörös mennyiségû katonai biztosítást ad el, mint a második helyezett, ezért a fõnöke titokban kihallgatja, milyen módszerrel veszi rá a katonákat a biztosítás megkötésére:
- Nézze uram, ha megköti ezt az életbiztosítást, akkor ha meghal a harcmezõn, a biztosító 200.000 dollárt fizet a családjának.
Biztosítás nélkül ugyanebben az esetben a hadsereg fizet a családjának, de csak 3.000 dollárt!
Mit gondol, csatában kit küldenek elõre? Aki kötött életbiztosítást, vagy aki nem?

A tizedes elküldi a katonát, hogy nézze meg, ott van-e a bokor mögött. A katona visszajön. Kérdi a tizedes:
- Na, mit látott, ott vagyok?
- Igen uram, csak le van takarva egy adag vécépapírral.

Fiatal katona levele:
"Kedves édesanyám! Nagyon jól érzem magam itt, nincs semmire szükségem. De ha mégis csomagot akarna küldeni, akkor abban jól kösse meg a csirke lábát, nehogy felrúgja az üveg bort és elázzon az ötezres!"