- Stirlitz! Hol tanult meg ilyen kitûnõen autót vezetni? - kérdezte Müller.
- A Vörös Hadseregben - válaszolta Stirlitz, majd elgondolkodott, hogy nem fecsegett-e túl sokat.
- A csirke átment az úton - gondolta Stirlitz.
- Csak akart - gondolta a kamionos.
- Letartóztatom - gondolta Müller.
- Lelövöm - gondolta Stirlitz.
- Csütörtök - gondolta a pisztoly.
Müller 120-szal száguldott Berlin utcáin. Stirlitz arra sétált és úgy tett, mint aki nem siet.
Stirlitz megitatta a macskát benzinnel, az ment öt lépést, és összeesett.
- Biztosan kifogyott a benzin - gondolta Stirlitz.
Stirlitz belépett Müller dolgozószobájába, és meglátta a padlón holtan heverõ Müllert.
- Megmérgezte magát - gondolta Stirlitz, miközben kezével végigsimította a Müller hátából kiálló balta nyelét...
Stirlitz épp sétálgat Katheval, mikor lövés dörren, és Kathe mellett egy ember a szívéhez kap, összeesik, és vér önti el körülötte az utcát. Stirlitz az ösztöneire hallgatva azonnal gyanút fog.
Stirlitz benyit Müller irodájába. Egyenest odaáll Müller elé, és azt mondja neki:
"Obergruppenführer, nem állna be a Szovjet hírszerzéshez? Jó a fizetés!"
Müller megdöbbenve mered Stirlitzre, aki folytatja:
"Bocsánat, nincs egy aszpirinje?"
Stirlitz tudta, hogy az emberek csak a beszélgetések végére emlékeznek.
Stirlitz megdöbbenve konstatálja, hogy irodájából eltûnt a vodkás üveg, a kozák sapka, meg a harmonikája.
Egyszer csak harmonikaszóra lesz figyelmes.
Végigoson a folyosón, majd berúgja az ajtót, és értetlenül mered a láthatóan részeg, kozáksapkában harmonikázó Müllerre, aki így szól:
"Mi van Makszimovics, asszed csak neked van honvágyad?"
- Elégett néhány titkos iratunk - panaszkodott Bormann.
- Hazaszólhatok, biztos van az otthoniaknál másolat - nyugtatta Stirlitz.
Stirlitz ezúttal talán tényleg gyanúba keverte magát...