A rabbi és a plébános egymás mellett vettek telket.
A rabbinak van egy gyönyörû fekete Mercedes-e a plébánosnak pedig egy öreg, szakadt Trabija. Egyik nap gondolkodik a plébános, hogy milyen jócselekedettel lephetné meg kedves szomszédját...
Kitalálja, hogy lemossa a rabbi autóját és úgy is tesz. A rabbi a lakása ablakán kinézve döbbenten nézi, mit csinál a plébános. Másnap reggel felébred a plébános, kisétál a háza elé és meglepve látja, hogy a rabbi térdel a Trabi mögött és egy fémfûrésszel a kocsi kipufogóját fûrészeli, odalép hozzá:
- Mi csinálsz testvérem a kocsimmal?
- Hát tudod testvér, ha te tegnap megkeresztelhetted az én Mercedesemet, akkor én meg körülmetélem a te kocsidat!
Kovács és Nagy meghalnak. Nagy a mennybe, Kovács a pokolba kerül. Telik-múlik az idõ. Nagy baromi jól érzi magát a menyországban. Fehérruhás lányok legyezik, a legjobb ínyencfalatokat eszi, miközben gyönyörû zene szól. Egyszercsak meglátogatja Kovács. Nagy örömmel mutatja be neki a menyország szépségeit, de Kovács csak csóválja a fejét.
- Szép, szép, de nem az igazi. Semmi izgalmas nincs itt, mindenki alszik, tiszta unalom az egész. Bezzeg a pokol! Bombázó csajok iszapbirkóznak, a másik helyen sztriptíz, ráadásul azt a csajt szeded föl amelyiket akarod, vérpezsdítõ zene egész álló nap, pia minden mennyiségben, na ez látod igazi buli, de te csak maradj itt én megyek vissza.
Nagy elkezdi törni az agyát:
- Végülis igaza van, egy kicsit uncsi ez a mennyország, megnézem magamnak azt a poklot.
Le is megy, bekopog a kapuján, abban a pillanatban két ördög közrefogja, beledobják egy üstbe és forró szurkot öntenek rá. Nagy kétségbeesetten ordít:
- De hát hol vannak a nõk, a pia, a buli?
Mire a Sátán:
- Ezt mégis ki mondta neked?
- Hát a Kovács.
- Kovács, Kovács, milyen Kovács? ... Jaaa, a marketinges Kovács!
Kezdetben Isten teremté a természetes számokat. A többi az ördög mûve.
Meghal a Dalai láma, és felkerül a Mennyországba. Isten személyesen megy érte a kapuhoz, beinvitálja. Miközben ülnek a felhõkön, Isten megkérdezi tõle:
- Nem vagy éhes, barátom?
- De igen, Uram, szívesen harapnék valamit.
Isten kinyit egy konzervet, odaadja a Dalai lámának. Az, miközben eszegeti a konzervet lenéz a Pokol irányába, és azt látja, hogy a Pokolba került elkárhozott lelkek sült húst, kaviárt, lazacot esznek.
Másnap Isten ismét megkérdezi, nem éhes-e? A Dalai láma ismét igenlõen válaszol, erre megint kap egy konzervet. A Pokolban ezúttal languszta, steak és pezsgõ a menü.
Amikor harmadnap ugyanez játszódik le, a Dalai láma nem bírja tovább, és megkérdi:
- Uram, hogy van az, hogy én, aki mindig alázatosan éltem, soha nem vétkeztem, mindig csak konzervet kapok, míg a Pokolba kerültek fejedelmi lakomákat kapnak?
Erre Isten fejcsóválva:
- Tudod, itt fent kettõnkért nem érdemes szakácsot tartani...
A pápa prédikációjának befejezéseként latinul köszönt el a hallgatóságtól: "Tuti Hominous" - Isten áldja az embereket.
Egy nõi egyenjogúságért küzdõ csoport azonban panaszt tett, mert szerintük ezt lehetett úgy érteni, hogy "Isten áldja a férfiakat", ami számukra sértõ mellõzöttséget jelent.
A pápa elfogadta az érvelést, ezért másnap így zárta az istentiszteletet: "Tuti Hominous et tuti Feminous" - Isten áldja a férfiakat és a nõket.
Azonban ekkor egy melegek jogaiért küzdõ csoport fordult a pápához, hogy õket miért nem említi meg, talán õket nem tartja embereknek? Megegyeztek a pápával, hogy másnap a melegeket is beleveszi az áldásba. Így hát másnap a pápa így zárta a misét:
"Tuti Homenous et Tuti Feminous et Tuti Fruity."
Egy vagyány csávó bemegy a templomba. Serényen szotyolázik a padok között, mire odaér a feszülthez:
- Há ez meg ki ott a kereszten? - Kérdi a papot.
- Õ a mi urunk, királyunk. Õ adja nekünk a mindennapi kenyerünket!
- Miért, pék a csávó?
Laura Schessinger egy amerikai rádiós mûsorvezetõ, aki egy lelki tanácsadó mûsort vezet. Nemrég, mint buzgó keresztény azt mondta, hogy a homoszexualitás megbocsáthatatlan bûn, mert Leviticus (azaz Mózes harmadik könyve) 18:22 szerint utálatos az.
Ezen felbuzdulva ragadott tollat egy Jake nevû hallgatója:
"Kedves Laura doktor,
Nagyon köszönöm azt az önfeláldozó fáradozását, amit annak érdekében tesz, hogy Isten törvényeit az emberekhez közelebb hozza.
Sokat tanultam a mûsoraiból, és megpróbálom ezt a tudást minél több emberrel megosztani. Ha például valaki megpróbálja homoszexuális életvitelét elõttem megvédeni, egyszerûen emlékeztetem Lev. 18:22-re, ahol világosan le van írva, hogy ez bûn, és ezzel véget is vetek a vitának.
Mindazonáltal néhány törvény értelmezésében és végrehajtásában szükségem lenne a tanácsára.
A) Ha az áldozóoltárnál bikát áldozok, tudom (Lev. 1:9, illetve Lev 1:3,17), hogy az Úrnak kedves illatú az. A problémát a szomszédaim jelentik, akiknek ez az illat egyáltalán nem kedves. Leölhetem-e õket?
B) Szeretném a lányomat eladni rabszolgának, amint ezt Exodus 21:7 megengedi. Ön szerint mi lenne a méltányos ár érte manapság?
C) Tudom, hogy nem szabad olyan nõvel kapcsolatot teremtenem, aki a havibaj tisztátalan állapotában van. (Lev. 15:19-24). A probléma csak az, hogy mibõl lehet ezt tudni? Megpróbáltam megkérdezni, de a legtöbb nõ nagyon pikírten reagált a kérdésre.
D) Lev. 25:44 kijelenti, hogy szomszédos nemzetségek fiai és lányai közül vehetek magamnak rabszolgákat. Az egyik barátom szerint ez a törvény a mexikóiakra érvényes, de a kanadaiakra nem. Meg tudná magyarázni, hogy miért ne lehetnének nekem kanadai rabszolgáim?
E) Az egyik szomszédom mindig szombaton dolgozik. Exodus 35:2 világosan kimondja, hogy az ilyet meg kell ölni. Erkölcsileg kötelezhetõ vagyok rá, hogy saját kezûleg öljem meg?
F) Az egyik barátom szerint az úszószárny és pikkely nélküli vízi állatok (pl. kagylók vagy homár) fogyasztásának bûne (Lev. 11:10), nem olyan utálatos, mint a homoszexualitás bûne. Én ezzel nem értek egyet. Állást foglalna ebben a kérdésben?
G) Lev. 21:20 szerint ha szembetegségem van, az Úr oltárát nem közelíthetem meg. Be kell vallanom, hogy olvasószemüveget használok. Teljesen élesnek kell lennie a látásomnak, vagy itt van azért egy kis játéktér?
H) A legtöbb barátom vágatja a haját, illetve borotválja a szakállát, beleértve a pajeszát is, holott ez Lev. 19:27 szerint egyértelmûen tilos. Milyen halálnemet javasol nekik?
I) Lev. 11:8-bol tudom, hogy ha döglött disznó bõrét illetem, tisztátalan leszek. A kérdésem, hogy szabad-e futballoznom, ha cérnakesztyût húzok?
J) A nagybátyámnak van egy kis háztájija. Megsérti Lev. 19:19-et, mert földjébe kétféle magot vet. Ezenkívül a felesége olyan ruhát hord, ami kétféle anyagból (pamut/poliészter) készült. Most tényleg össze kell hívnom az egész gyülekezetet (Lev. 24:16), hogy megkövezzük õket, vagy pedig elég, ha egy meghitt családi körben lefolytatott ceremónia keretében megégetjük õket, amint ez azok esetében megengedett, akik az anyósukkal hálnak (Lev. 20:14)?
Tudom, hogy Ön ezeknek a törvényeknek nagy ismerõje lévén biztosan utat tud mutatni ezekben a kérdésekben.
Még egyszer köszönöm, hogy Ön a rádióban végzett munkájával folyamatosan emlékeztet minket arra, hogy az Úr törvényei örökérvényûek és megváltoztathatatlanok.
Az Ön odaadó rajongója:
Jake"
- Mi a nevük a ministránsoknak?
- ???
- Oltári segéd munkások!
II. János Pál pápa meghal, és a mennyország kapujában Szent Péter megállítja és megkérdezi hogyan hívják. Karol Vojtila, feleli a pápa. Péter keresi a névsorban de nem találja. A pápa javasolja, hogy nézze meg II. János Pál pápa név alatt. Péter ezen a néven sem találja, így azt mondja neki, nem mehet be a mennyországba. A pápa már teljesen kikészül, mikor Szent Péter vigyorogva mondja:
- Hehe, kandi kamera!
Egy fiatal fiú belép buddhista szerzetesnek, ahol némaságot kell neki fogadnia. Az a szabály, hogy csak minden 10 évben szólhat két-két szót. Az elsõ 10 év eltelte után behívatja magához a kolostor fõnöke, és megkérdezi, mit akar mondani.
- Kemény ágy. - mondja a már nem is olyan fiatal szerzetes.
Megint eltelik 10 év, megint behívatják, hogy mondhat két szót.
- Rossz étel - mondja a szerzetes.
A 30. év eltelte után megint behívatják, hogy mondjon két szót.
- Ezennel felmondok. - mondja a szerzetes.
- Jobb is ha elmész - mordul rá fõnök. - Amióta itt vagy nem csinálsz mást, mint panaszkodsz.
A falusi templomba betéved egy parasztbácsi. Leül, és elkezd nézelõdni. Amikor elérkezik a mise ideje, a pap megkérdi tõle:
- Csak egyedül van itt, azért megtartsam a misét?
Erre a bácsi:
- Én nem vagyok nagyon okos, de ha kimegyek az ólba, és csak az egyik disznó jön a vályúhoz, azért megetetem azt az egyet is!
A pap erre megtartja a misét, egészen belelkesedik, cifrázza kedvére.
Két óra múlva megszólal az öreg paraszt:
- Hát atyám, én nem vagyok egy okos ember, de azt tudom, hogy ha csak egy disznó jön a vályúhoz, azért nem adom neki az összes moslékot...